Felfüggesztheti az Európai Unió a légiközlekedést azon országokból, amelyekben elterjedt a koronavírus új, Dél-Afrikában detektált variánsa – nyilatkozta a Reuters szerint Ursula von der Leyen egy ezzel kapcsolatos tanácskozás kezdete előtt, megerősítve ezzel korábbi Twitter-üzenetét.
Az Európai Bizottság a légiközlekedés leállítását javasolja a dél-afrikai régióból a koronavírus egy újabb variánsa miatt - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken.
Az EU 700 ezer euró értékben küld élelmet és takarókat a belarusz határon rekedt migránsoknak, miután számos bírálat érte a közösséget, miszerint nem segít eleget a fagypont alatti hidegben tábort vert embereknek – írja a Reuters.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szoros időbeosztása miatt utazott júniusban magánrepülőgéppel Bécsből Pozsonyba - mondta Eric Mamer, a brüsszeli testület csütörtöki sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva.
Az ENSZ éghajlatvédelmi konferenciájának keretében kedden egy úttörő partnerséget hozott létre az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a Bill Gates által vezetett a Breakthrough Energy Catalyst, amely ösztönözni fogja a kritikus éghajlati technológiákba történő beruházásokat.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) kötelezettséget vállalt kedden arra, hogy az uniós költségvetésből 1 milliárd eurót fordítanak a következő 5 évben az erdők védelmére.
Az Európai Unió vezetői pénteken újabb erőfeszítéseket tettek a bevándorlók kezelésével kapcsolatos nézeteltéréseik leküzdésére, de nem volt egyetértés a legjobb megoldásról. Az is elhangzott, hogy nem lesz uniós pénz "szögesdrótokra és falakra" - írja a Reuters.
Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el, amelyben felméri a Covid19-válságot követően megváltozott gazdasági kormányzási körülményeket, és újraindítja az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát - olvasható a testület keddi tájékoztatójában.
A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén, a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről tartott vitán.
Rendkívül fontos értekezletet tartottak a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, amelyen az EU-tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt. A találkozó témája a nyugat-balkáni térség országainak lehetséges EU-csatlakozása volt. Annak ellenére, hogy többen reménykedtek abban, hogy valódi áttörés születik a kérdésben, végül még egy céldátumot sem sikerült elfogadni a csatlakozás időpontját illetően. Ezt elsősorban a politikai és gazdasági reformok hiányával indokolták, ugyanakkor leszögezték, hogy a Nyugat-Balkán országainak helye az EU-n belül van, ennek demonstrálására pedig egy több milliárd eurós gazdasági csomagot is elfogadtak. Tény azonban, hogy a mostani csúcs ismét a felszínre hozta a közösség egyik régi dilemmáját, amely a bővítés és az elmélyítés kérdése között húzódik. Közben azonban az EU-nak ügyelnie kell arra is, hogy tartózkodó álláspontjával ne szolgálja ki a kínai vagy orosz befolyás térnyerését a régióban.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek meggyűlhet a baja egy új német kormánnyal, ha az SPD nyeri a választást, de egy Angela Merkel nélküli CDU-val sem lenne problémamentes viszonya a politikusnak – írja a Politico.
Az EU vezetése azt mérlegeli, hogy elhalasztja a szeptember 29-re tervezett EU-Amerika Kereskedelmi és Technológiai Tanács ülését, megtorlásként arra, hogy egy több tízmilliárd eurós tengeralattjáró megbízást váratlanul lemondtak a múlt héten az ausztrálok a franciák felé. Francia nyomásra az EU-Ausztrália kereskedelmi megállapodás is kútba eshet és az amerikaiaknak az is fájhat, ha az EU nem enged nekik (kellően) az adatmegosztási szabályok terén.
Európai parlamenti képviselőknek válaszolva ma azt mondta ki az Európai Bizottság elnöke, hogy pár héten belül elindítják a renitensnek tartott tagállamokkal szemben a jogállamisági eljárások első lépéseit, azaz hamarabb, mint arra valószínűleg a magyar és a lengyel kormány számíthatott. Emellett azt is jelezte Ursula von der Leyen, hogy addig nem fogadják el az érintett tagállamok helyreállítási terveit, amíg nem kötelezik el magukat a bíróságok függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos bizottsági javaslatok betartása irányába. Ez jelentősen növeli az esélyét annak, hogy például a magyar helyreállítási tervet egyelőre nem fogadja el a Bizottság, noha délelőtt még azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy legalább 50% az esélye a tervünk brüsszeli elfogadásának.
Számos új bejelentést, jogalkotási ígéretet tartalmazott az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelő beszéde az Európai Parlament plenáris ülése előtt, így a következő hetekben és hónapokban sokat hallunk majd például az újabb uniós vakcinafelajánlásról, az Afganisztánnak szóló átfogó támogató csomagról, az új uniós chip stratégiáról és a kínai nyomulást ellensúlyozni hivatott infrastruktúra összekötési programról. Hallani fogunk majd a kényszermunkával előállított termékek uniós forgalmazási betiltásáról, az uniós egészségügyi és védelmi unió megteremtésének komoly lépéseiről, a költségvetési politika kereteit rögzítő gazdasági kormányzási szabályok felülvizsgálatáról, a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó lépésekről, továbbá a média függetlenségének védelméről is. Az alábbiakban a beszéd fontosabb bejelentéseit foglaljuk össze, a jogállamiság és az EU-s pénzek védelmének témáját pedig egy külön cikkünkben írtuk meg.
Minden rendelkezésünkre álló eszközzel meg fogjuk védeni az uniós költségvetést a jogállamiságot sértő lépések esetén, mert az EU jövőjéről van szó és ebben az erős elhatározásunkban soha nem fogunk meginogni – jelentette ki az Európai Parlament plenáris ülése előtti évértékelő beszédében Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke ezzel az EP-képviselők többségének bizonyára tetsző módon erős üzenetet küldött például Magyarország és Lengyelország felé is, hogy az uniós kifizetéseket az uniós alapértékek és a jogállamisági elvek betartása esetén fizeti csak ki a testület. Ursula von der Leyen utalt rá, hogy Lengyelország kapcsán a független bíróságokért továbbra is küzd a Bizottság elsősorban tárgyalások útján, de ha ez nem vezet eredményre, akkor a múlt heti példa alapján pénzbírság útján is. A Bizottság elnöke az egyórás beszédében új vakcinafelajánlást is bejelentett a külső harmadik országoknak, illetve több konkrét új cselekvési tervet, stratégiát is felvázolt. Így például jelezte, hogy év végéig egy új védelmi-biztonsági együttműködésre is javaslatot tesz a NATO-val egyeztetve. A számos új javaslatot, lépést ebben a külön cikkünkben írtuk meg.
A magyarok 77%-a úgy gondolja, hogy ne adjanak uniós forrásokat azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tartják be a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, és ez az arány csak minimálisan marad el a 81%-os uniós átlagtól – derül ki abból az Eurobarométer felmérésből, amelyet egy fontos jövő szerdai, szeptember 15-i beszéd elé időzítve rendelt meg és tett közzé az Európai Parlament.
Többek között Orbán Viktor is részt vesz jövő héten Szlovéniában a Bled Strategic Forum idei rendezvényén – derül ki a konferencia honlapján található programból. A magyar miniszterelnök akár parázs vitára is felkészülhet, hiszen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartja a nyitóelőadást.
Az Európai Parlament felőli „fenyegetés” miatt augusztus végéig el kellene indítania az Európai Bizottságnak a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, de ezt nem fogja megtenni a Bizottság, mert még kivár, hogy biztos legyen a dolgában – írja az Euronews. Mindez viszont jogi vitába torkollhat a két uniós intézmény között.
Az idénre tervezett 50-ről 200 millió euróra emeli az Európai Unió a humanitárius segélyek volumenét az uniós költségvetésből, de közben befagyasztja a 2021-2027-es időszakra összesen szánt 1 milliárd eurónyi fejlesztési támogatást – jelezte a keddi rendkívüli G7-csúcs utáni sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen.
Az afgán menekültek befogadására sürgette a nemzetközi közösséget szombaton Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Ez vár a magyarokra.
Egy ideje sejteni lehetett, hogy ez történik.
Amint azt a Portfolio kiszúrta, a BYD buszgyártó üzeme mellett is fejlesztésre készülhet a kínai cég.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jöhetnek a szankciók.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
